Régen fontolgatom, hogy összefoglalom gondolataimat az esküvői szolgáltató kollégákkal kapcsolatosan. Esküvőről esküvőre sokukkal dolgozom együtt hol gördülékenyebben, hol kisebb-nagyobb fennakadásokkal. Tapasztalataimat éppen e mentén gyűjtöttem össze: mitől rugalmas, és mitől döcögős az együttműködés. Ceremóniamesterként az én felelősségem a nap levezetése, így mindenkivel beszélek, minden kollégával egyeztetek – ha sikerül. Ez az írás nem a közreműködők szakmai munkáját elemzi, hanem elsősorban magatartásukat, azt is belső szemszögből. A fókusz most kifejezetten a nagy nap szakmai részére kerül, ijedős menyasszonyoknak a továbbhaladás ellenjavallt!
1. rész
A közös célról, és a magabiztosságról
Akinek a legfőbb érve a „nem így szoktuk”, az eleve gyanús.
Az esküvőn dolgozó kollégákkal az előkészítő beszélgetéseken, de legkésőbb a munkavégzés napján egyeztetünk, és a részletek megbeszélése során hamar kiderül, hogy közös nevezőn vagyunk-e? Amíg egy konkrét ponttal kapcsolatosan mindenki ugyanazt a nézetet vallja addig nincs is baj. Ha más az elképzelés, akkor viszont kezdődik az egyezkedés, és itt bizony elválik: egy adott szolgáltató mennyi tapasztalattal bír, hajlandó-e elfogadni más elképzelést, mint a sajátját, valamint mennyire bízik meg önnön profizmusában. Sokan nehezen fogadják el, hogy a nap levezetése a vőfély illetve ceremóniamester feladata, aki akár több jó verzió közül egyet fog választani a pár, vagy a szervező felhatalmazásából. A meggyőződéses, nyugalmat sugárzó kolléga szakmai érveket sorol, mérlegel, és dönt. Óriási örömmel tölt el, mikor egy stáb minden tagjáról kiderül, hogy hivatástudatból dolgozik, és mosolyog az esküvőn.
rob kardashian weight lossProtected Covered Call For Fossil Earnings Next Tuesday
